2018.07.07. Börzsöny

A Tátrára való felkészülés jegyében szombaton fölmegyünk a Csóványosra. (És persze le is jövünk.)

Az útvonal: Királyrétről a ritkán járt kék kereszt jelzésen Nagy-Hideg-hegy érintésével föl a Csóványosra, onnan le a zöld csíkon Diósjenőre, vagy vissza Királyrétre. Ez utóbbi azoknak ajánlott, akik autóval szeretnének jönni..
Szintemelkedés kb. 800 m, a táv kb. 19 km.

Utazás vonattal: indulás a Nyugatiból 9.07-kor a zónázóval, érkezés Kismarosra 9.43-kor, majd a 10.00-kor induló kisvasúttal Királyrétre.

Vissza a már sokszor bizonyított diósjenői Mona Liza Pizzéria (literes korsó, libamáj) meglátogatása után azzal a vonattal, amelyiket elérjük. Rendszerint a 18.36-kor induló, és váci átszállás után 19.54-re a Nyugatiba érkezőt szoktuk elérni.

Túravezető: Szabó Jenő

Jenő beszámolója a túráról

A reggeli szemerkélő eső inkább biztatólag hatott, mintsem riasztólag, mert előre vetítette a kellemes hőmérsékletet a börzsönyi túrára. S úgy is lőn, rekkenő hőségnek nyoma sem volt.

Hatan jöttünk össze a kismarosi állomáson 10 óra előtt, ahol az évek óta igen alacsony KSH-árindexet meghazudtoló módon, 50 %-kal drágábban mérik a jegyet a királyréti kisvasútra. A korábbi 600 helyett már 900 Ft-ért számítják meg a 12 km-es döcögést egy irányba.
Nádasdy Feri is lemondott a hosszabb, alternatív útvonalról, így aztán együtt vágtunk neki a kék kereszt jelzésen a korábban egyikünk által sem járt ösvényen. Igaza volt Kármán Lajosnak, aki a többinél szebbnek festette le szavakban ezt az utat, amely azonban kb. ugyanolyan hosszú, mint a másik kettő, amely Királyrétről a Csóványos felé indul.
Ahhoz viszont épp elegen voltunk, hogy  egy-két alkalommal túlszaladjunk az elágazásoknál a jelzésen, így aztán némi büntetőkört futottunk, ahogy a rosszul célzó sílövők szoktak. Részben ennek köszönhetően kis késéssel,háromnegyed 3-ra értünk föl a csóványosi kilátóhoz, ahol a később rajtoló, s Királyrétig autóval jövő Lajos barátunk már várt bennünket. (Na ja, egyedül gyorsabban halad a turista, nem tartják föl a többiek.) Ő a legrövidebb utat választva tudott elénk vágni. 
Majd együtt tértünk rá a Diósjenőre vivő zöld jelzésre, ám Lajos félúton elkanyarodott déli irányba, mert az autója még nem képes egyedül átjönni Diósjenőre. :-)
Belehúztunk rendesen, hogy ne csupán a Vác felé induló vonatot érjük el, de a Mona Liza pizzéria vendégszeretetét is élvezhessük. A szolidabb hőmérsékletet mindennél jobban jelzi, hogy a helyre jellemző literes söröskorsók elő sem kerültek. Jobban estek a kisebb és nagyobb kiszerelésű fröccsvariációk (házmesterig bezárólag).

Mindenféle túlezdettségi szindróma nélkül teljesítettük a tátrai tréningtúrát, amelyet a fölfelé elkövetett eltévelyedéseknek köszönhetően szépen kikerekítettünk 20 km-re.
Akik a túravezető előtt igazolták Tátra-érett kondíciójukat: Kovács Zsuzsi, Pekoli Ági, Kanyó Lilla, Nádasdy Feri, Kármán Lajos, illetve az újdonsült váci lakos, Kornidesz Gyöngyi (noha ő nem lesz ott velünk a Tátrában).

Kategória cikkei