Magas Tátra - 2004 március 6 - 9
fotók
Az idei téli csúszka-túra mottója:
Könyvesboltban ne vegyél popsít!!!!!
Péntek
Ismerkedéses találkozó a Keleti Pu-on, folyt. köv. a Hernád IC-n, barátságos
kalauz és határőrök! Poprádpon utitervek szövögetésével, régi élményekkel
telt az idő. Hó és Jég várt ránk, amit Edina rögtön ki is próbált
testközelből! :-)
Szombat
A számítottnál mindenki korábban kelt, mégis a kilences villamossal
indultunk a zöld tóhoz, bemelegítő túránk céljához. Az idő ragyogó: kék ég,
szikrázó napsütés, a levegő egyre csípősebb, ahogyan felfelé haladtunk, a
vége kb.:-10 fok! A hó magasság átlagosan derékig érő. Popsí vadászattal
kezdtünk egy könyvesboltban, az eredmény: 5 kék és 1 sárga...,a nap végi
egyenleg törve:4 kék, 1 sárga!!!!! (Ez nem jött be...... lsd. a mottót! :-)
Rengeteg hó, gyönyörű sziklák, amiket angyalkázással
tarkítottunk. Visszafelé egy véget nem érő térdig hóban gázolás várt ránk a
sípályáig, közben persze kihasználtuk a rövidebb popsíszakaszokat. A jutalom
egy fantasztikus sípályás lecsúszás sötétedésben, nagy sebesség sok hóval az
arcunkba, és makaróni!
Vasárnap
Miután föleszméltünk a bemelígő túra után, indultunk Téryho chatára nagy
reményekkel, és a tegnapi gyönyörű idővel! A villamost elértük, popsível
megközelítettük a vízeséseket és kellő lelkesedéssel vágtunk neki a
Zamkovského chatának. A bemelegítés: hóbukfenc, angyalka, zuhanó hó a
fákról. A lelkesedés ragadós (már Edina, Éva és Zotyó is
elkapta :-) Zamkovskéhon elnyeltük a szokásos levesadagot. Tegnap káposzta,
ma a fokhagyma volt a nyerő. A gyorsabb vállalkozóknak irány a Téryho
chata! Röpke másfél óra és teljes siker + kilátás:tiszta idő + leves...
Aztán az évszázad csúszása popsível vagy anélkül egyenesen lefelé!!!!!
Ezt követte az elmúlt 10 év legjobb bobpályája megállás
nélkül Zamkovskéhotól Hrebienokig, onnan a szokásos sípályás
hópehelytámadás! Újabb fantasztikus nap ért véget paprikás krumplival és
forralt borral hála Icának!
Hétfő
Altató nélkül könnyebb az ébredés, ... ismét a kilences villamoson
vagyunk!:-) A cél: Csorba-tó. A mozgásunk kezdetben kissé reumásnak tűnt, de
egy-két tavi hóbukfenc és angyalka után visszatért belénk az élet és irány a
poprádi-tó!! Az idő tiszta, de nem túl hideg, sziklák és hó!! Ruganyos
lépteink és egy-két popsí szakasz után máris a tónál találtuk magunkat, és
lelekesedéstől hajtva mentünk tovább a Risy (Anikó szerint a Rozi) felé, de
a természetvédelem utunkat állta, így be kellett érnünk egy jó kis
popsízással, és tök jó fotókkal! Kicsit letörve baktattunk egy hidegvérű
hegyi ló nyomába, kerülgetve a lócitromot és patanyomot, mivel az út nem
kedvezett a popsí-kedvünknek. Végre kezdett beindulni a pálya, mikor egy
ijedt lengyel autóst találtunk egy hóbuckában, a régi jó lengyel-magyar
barátság nevében Gábor, Zotyó és a többiek először kitolták, aztán
visszafordították a póruljárt nyári gumist. Az időzítés mint mindig, most
is remek volt, pár perc és jött a villamos. Az estét most is paprikáskrumpli,
forralt bor szeles hóesés zárta.
Kedd
Elérkeztünk a levezető túránkhoz, és abba gondolatba ringattuk magunkat,
hogy lazán sétálunk egy hegyi kunyhóhoz... De Ica megtréfált minket és
gondoskodott az erőnlétünkről 2 órás emelkedővel! A visszaút és a hegymászó
pincér kárpótolt a fáradságért és teljes lendülettel boboztunk végig az erdei
ösvényeken lefelé, a kényelmes hegyi turisták meglepetésére és örömére, már
aki el tudott ugrani időben előlünk! :-) Az időzítésről Edina és Juca
gondoskodott, amikor megjelentek pár perccel a villamos előtt az állomásom a
semmiből!!! Ezt követte Poprádon a gyors pakolás, átvedlés és fájdalmas
búcsú a ködbe burkolózott csúcsoktól. A mindannyiunk szívében tátongó űrt
csak egy következő túra pótolhatja!! Köszi Ica!!!!!
Bogi